2008.07.06 Párizs 

Al Bundy négy touchdownt szerzett egy mérkőzés alatt a Polk Gimiben. Federer négy játékot egy mérkőzés alatt. Mindkettő rekord, mégsem ugyanaz... A 2008-as Roland Garros döntője alig tartott tovább másfél óránál, mégsem ez a legrövidebb döntő a Garroson. A többség Federer győzelmet várt. Mats Wilander Federerre tette le a voksát. Federer jelenlegi edzője szintén trónfosztást várt 2008-ban. Hogy mi alapján, az rejtély, ha csak a tornán nyújtott teljesítményüket nézem, akkor egyértelmű, hogy ki a nyerő. Nadal szettveszteség nélkül jutott a döntőbe úgy, hogy egyedül Djokovic tudta megszorongatni az elődöntőben, ő is csak egy szett erejéig. Almagro a negyeddöntős meccsük alatt kiszólt a nézőknek: "He's gonna win Roland Garros 40 times in a row, he will be 65 and still be winning Roland Garros". Az a teljesítmény, amit Nadal nyújtott, efféle érzelmeket váltott ki az ellenfeleiből. Federer a döntőbeli veresége után elmondta, hogy Rafának gyilkos ütései voltak, és azt is hozzátette, hogy egy darabig nem szeretne ellene játszani. Federer már a második körben játszmát bukott Montanes ellen, később Gonzales és Monfils is elvett tőle egy-egy játszmát. A nem túl acélos fornában lévő Monfils ellen szenvedett az elődöntőben, ennek ellenére a szakma őt tartotta a döntő esélyesének. Ha megnézzük az egymás elleni döntőiket a Garroson, akkor méginkább érthetetlen, hogy mi alapján voksoltak Federerre. 2005-ben egy laza négyszettes meccset játszottak, Nadal győzelme egy pillantaig sem volt kétséges. 2006 az első két játszmát leszámítva szoros volt, de Federer esélye a győzelemre akkor sem volt több, mint máskor. 2007-ben Federer önbizalommal telve került a döntőbe, mivel Hamburgban életében először legyőzte Nadalt salakon. Más kérdés, hogy azt Nadal 100% hogy leadta, mert nem akart akkora teherrel menni a Garrosra, amit a salakos veretlenségi sorozata nyomott rajta. Akkor érthető volt, hogy Federert tartották az esélyesnek, bár a képlet csalóka volt. A döntőben ugyanúgy nem volt esélye a győzelemre, mint előtte és utána bármikor, pedig elővette a hamburgi játékát is.

                                          4 

A 2008-as döntőben Federer testbeszéde már az első szett elvesztése után azt mutatta, hogy beletörődött a vereségbe, érezte, hogy nincs visszaút. Nadal magabiztossága az ütései keménységén tükröződött vissza, minden egyes ütése magabiztosságának tökéletes kivetülése is volt egyben. Általában idegesen kezd, de akkor nyoma sem volt a kezdeti idegeskedésnek sőt, végig nagyon nyugodtnak tűnt. Nagyon hamar nyilvánvalóvá vált számára, hogy megnyeri a meccset, úgy az első szett után, csak be kellett fejeznie. A nyugodtsága szembetűnő volt az egész meccs alatt, és a szokásos elvetődés is elmaradt a végén. 6-1 6-3 6-0 az ellenfél csak 4 játékot nyert, ami még egy 250-es torna döntőjében is vérszegénynek számítana, nemhogy három nyert szettre egy Grand Slam döntőben. Mindössze egyetlen olyan döntő van a Garros történetében az Open Era óta, melyet nagyobb különbséggel nyertek. 1977-ben Vilas 6-0 6-3 6-0-ra verte Gottfriedet. Azonban Brian Gottfried nem tartozott a klasszisok közé. Nadal azt a Federert verte, aki akkor világelső és három GS címvédője volt, mellesleg 12 GS-t nyert 4 év alatt. Nadal nem akárkit vert meg minden idők egyik legsimább GS döntőjében, hanem a tenisz akkori királyát. A vereség oly mértékű volt, hogy Federer saját bevallása szerint is azért vesztette el a 2008-as wimbledoni döntőt, mert Nadal megsemmisítette őt a Garroson. Lehet benne valami, de túl egyszerű magyarázatnak tűnik, főleg annak tudatában, hogy már 2007-ben is éppen csak nyert, holott akkor jobb volt a Garroson. A vereség után az is megfordulhatott a fejében, hogy talán sosem nyeri meg a Garrost. Önerőből nem is nyerte volna, de a szerencse az oldalára állt 2009-ben.